Számolhat velünk

Négy kerék vagy több - minden, ami autózás!

Italdesign Capsula 1981

A legjobb koncepciók: az eljövendő múlt tanúi

A tanulmányautók küldetése mindig is az volt, hogy mutassák, merre is tart az iparág. Nélkülük megállt volna a fejlődés – mégsem mindből lett utcai autó. Sőt: sok új út zsákutcának is bizonyult – még ha nem is mindig azért, mert a konkrét koncepcióval, vagy az azzal jelölt iránnyal lett volna baj. Összeszedtük minden idők legérdekesebb tanulmányautóit. Íme a gyűjtemény!

 

Volvo Venus Bilo (1933)

Megjelenése idején a Venus Bilo olyan futurisztikusnak hatott, hogy a Volvo szemérmesen elhallgatta, hogy az övé – csak évekkel később ismerte el sajátjának. Hatalmas belső terével és elsőkerékhajtásával a modell évtizedekkel megelőzte a korát, de áramvonalas formaterve megosztónak bizonyult. Volvo Venus Bilo 1933

Buick Y-Job (1939)

Első ránézésre a Buick roadstere nem sokban különbözik a harmincas évek többi elegáns és hatalmas kétüléses kabriójától. A későbbi sztártervező Harley Earl munkáját sokan a világ első tanulmányautójának tartják – tévesen. Az Y-Job rejtett lámpáival, motoros ablakaival és elektromosan mozgatott, kemény takarólemez alatt eltűnő tetejével valóban új irányt mutatott.

Buick Y-job 1939

 Buick Le Sabre (1951)

Az ötvenes évek jet-korszakát indította el a Bucik Le Sabre 1951-ben bemutatott tanulmánya. A rakétahajtóművet idéző motívum a géptetőn ugyan meglehetősen kétségessé tette, hogy a kocsi éppen jön vagy megy, de divatot teremtett. Újszerű volt hajlított szélvédője is, az esőérzékelős, automatikusan felemelkedő tető pedig csúcstechnikát képviselt – még ha nem is honosodott meg az iparágban. Ráadásul az autó kortársainál sokkal alacsonyabb tömegközépponttal is dicsekedhetett.

Buick Le Sabre 1951

Oldsmobile Starfire (1953)

Látszólag semmi közös sincs az Oldmobile 1953-as tanulmányautójában és egy Trabantban – pedig több is van, mint gondolnánk. Ez volt ugyanis ez első műanyag karosszériaelemekkel tervezett autó – amíg egy évvel később a Chevrolet elő nem állt a hasonló felépítésű Corvette-tel.

Oldsmobile Starfire 1953

Oldsmobile Golden Rocket (1956)

Tombolt a rakétaláz az Egyesült Államokban az ötvenes években – nem csoda, hogy az Oldsmobile is előállt saját négykerekű „űrhajójával”. A Golden Rocket kormányoszlopát szervo-rásegítéssel lehetett álltani, a székek pedig automatikusan lejjebb ereszkedtek, a tető pedig megemelkedett, ha kinyitották az ajtót a minél könnyebb ki- és beszállás elősegítése érdekében. 3,2 literes, 275 lóerős motort álmodtak bele.

Oldsmobile Golden Rocket 1956

Bertone BAT (1954)

Nem véletlenül kapott ilyen furcsa karosszériát az olasz dizájstúdió Berline Aerodinamica Technika nevű futurisztikus külsejű járműve: a BAT 7 nevű koncepció tervezésekor a légellenállás csökkentése volt a legfontosabb szempont. Az eredmény még a mai, számítógépes modellezés korában is elképesztően jónak hangzik, hiszen az autó cw-értéke mindössze 0,19 volt!

Bertone BAT 7 1954

Lamborghini Marzal (1967)

Emlékeznek még a nyolcvanas évek üveg-korszakára? Amikor a Citroen kihozta a látszólag csupa üveg felépítménnyel rendelkező XM-et? Nos, az összes hasonló dizájn erre az autóra vezethető vissza. A Marzal nem kevesebb, mint 15 négyezetméternyi üvegfelületet vonultatott fel – messze megelőzve korát.

Lamborghini Marzal 1967

Lancia Stratos Zero (1970)

Ahogy az ötvenes években a rakétaforma hódított, úgy a hetvenes évek az élek korszaka volt. A divat egyik elindítója a Lancia Stratos Zero volt, amely egyetlen hatalmas guruló ék volt – legmagasabb pontja alig 83 centiméternyire emelkedett az aszfalt fölé.

Lancia Stratos Zero 1970

Lamborghini Boomerang (1971)

A lapos, szögletes, ékformájú szuper-sportkocsik (mint például a Lotus Esprit vagy a DeLorean DMC-12-es) mind a Lamborghini 1971-es tanulmányautóját követték. A Boomerang az akkoriban divatos ékforma gyakorlati alkalmazását demonstrálta. 4,7 literes V8-as motorja a Maserati Borából származott. Lamborghini Boomerang

Ford Probe (1985)

A nyolcvanas években a Fordon volt a sor, hogy a végletekig kísérletezzen a minél jobb légellenállási együtthatóval rendelkező formatervekkel. Az 1979 és 1985 között bemutatott Probe naevű tanulmányok mind ezt a célt szolgálták – méghozzá nagy haszonnal, hiszen ezeknek köszönhetően kerültek ki a piacra olyan modellek, mint a Sierra, amelynek formatervét nagyban befolyásolták a Probe-os próbálkozások. Aztán később Probe néven is készült egy hasonló formatervű sportkupé. Képünkön az 1985-ös verzió látható.

Ford Probe 1985

Italdesign Capsula (1982)

Minden kompakt városi egyterű előfutárának is tekinthető az Italdesign stúdió 1982-es tanulmánya, a kapszula. A hatalmas beltérrel tervezett modellcsaládnak számos tagja volt, köztük olyanok is, amelyek szinte egy az egyben meg is valósultak később (lásd a sárga kisbuszt a háttérben).

Italdesign Capsula 1981

BMW E1 (1991)

Talán minden más hasonló modellnél jobban vetítette előre a jövőt a BMW 1991-ben bemutatott, tisztán elektromos hajtású tanulmányautója, az E1-es. A két évvel később leleplezett újabb változat már három variációban készült: elektromos, benzines és hibrid kivitelben. Egyes formai jegyei visszaköszönnek a mai i3-ason is.

BMW E1 1991

Volvo ECC (1993)

A Volvo ECC nem csak azért bizonyult az előrelátás bizonyítékának, mert formája aztán minden későbbi modellben felismerhető volt (az első S80-as, de még inkább az S60-as szinte pontosan így nézett ki) akkor, amikor még csak szögletes modelleket gyártott a márka. Hanem azért is, mert a környezetvédelem és az utasbiztonság mozgó laboratóriuma volt – akkor, amikor még kevesen foglalkoztak érdemben ezekkel a témákkal.

Volvo ECC 1992

BMW X Coupé (2001)

A bajor márka egész jövőbeni új arculatát határozta meg az amerikai sztártervező, Chris Bangle egyik első munkája, a 2001-ben bemutatott X Coupé. Hajtásáról háromliteres dízelmotor gondoskodott – ami szintén jövőbelátó ötletnek bizonyult.

BMW X coupé 2001

Cadillac Sixteen (2003)

Egyszerre bizonyult zseniális víziónak és zsákutcának a Cadillac 2003-as tanulmányautója. Akkoriban már régen lehetett sejteni, hogy a mértes limuzinba tervezett 13,6 literes V16-os, 1000 lóerős motor hatalmas fogyasztásával már fogantatása pillanatában elavult. De a formanyelv nem csak mindmáig meghatározza az amerikai luxusmárka arculatát, hanem sok sportos négyajtós modell formatervét inspirálhatta napjainkig.

Cadillac Sixteen 2003

GM Hy-wire (2003)

A GM 2003-ban bemutatott koncepciója volt az első olyan modell, amelyben már nem volt semmiféle mechanikus kapcsolat az utastér és futómű valamint a motor között. nem volt benne mechanikus kormánymű, a pedálok csupán potméterek voltak, a Hy-wire-ben már mindent az elektronika végzett – ahogyan az összes mai autóban is.

GM Hywire 2003

2015 © Minden jog fenntartva. Euroleasing Kft.