Visszatérhetnek a benzinfalók?

Donald Trump amerikai elnök nem viccel – legújabb lépései azt jelzik, hogy vége a környezettudatosság idejének az Újvilágban, ismét lehetnek szennyezőbbek és szomjasabbak az autók. Ha törvényi szabályozás szintjén is megfogan ez a filozófia, akkor az azt jelenti, hogy ismét jöhetnek a V8-as izomautók és kardjába dőlhet a Tesla – no meg a többi elektromos- és hibridgyártó. Vajon megakadályozható-e rendeletileg a technika fejlődése? És ha igen, az milyen következményekkel járhat? Ezt vizsgáljuk cikkünkben. 

Donald Trump amerikai elnök már a választási kampányában is nyíltan felvállalta, hogy nem ért egyet az olajipar visszaszorításával, sem a szigorú környezetvédelmi és takarékossági előírásokkal. Az elnök most arra utasította az amerikai környezetvédelmi hivatalt (Enviromental Protection Agency -EPA), hogy vizsgálja felül a jelenleg elfogadott tervezett szabályzásokat, és tegyen új javaslatokat a kérdésben.

Az Obama-adminsiztráció idején elfogadták azt a tervezetet, amelynek értelmében 2025-ben (néhány kivételtől eltekintve) csak olyan új autókat lessen forgalomba hozni az Egyesült Államokban, amelyek megfelelnek a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak, és amelyek maximum 4,3 litert fogyasztanak átlagosan száz kilométeren. Trump a felülvizsgálattal nem csak azt szeretné elérni, hogy a hagyományosan amerikai értéknek tekintett nagy V6-os és V8-as blokkokkal gyártott benzinfalók továbbra is (illetve inkább: újra) divatba jöjjenek az országban, hanem azt is, hogy az autók olcsóbbá váljanak. Ennek egyik módja szerinte a szigorú előírások enyhítése.

Persze, a tervezet gazdasági okokra is hivatkozik: jelesül arra, hogy a nagyobb fogyasztású autók következtében nagyobb adóbevételre lehet számítani az üzemanyagok árából, illetve, hogy a szennyezőbb, de olcsóbb autókból több fogyna, így többet is kellene belőlük gyártani, ami élénkítené az ipart. A szennyezett levegővel évtizedek óta küszködő Kalifornia állam illetékesei felsikoltottak a tervezet hallatán, mivel a gyakori szmogriadók miatt náluk különösen érzékeny ez a kérdés. Bár elvileg lehetőség lenne állami szinten más szabályokat bevezetni, a Trump-adminisztráció már meglebegtette, hogy kiveszik a tagállamok kezéből a különálló törvényalkotás alkotmányos jogát, így nem lesz majd kivétel.

A terv talán a Teslát érinti a legérzékenyebben, hiszen a világ első számú elektromos autógyártója éppen a szigorodó környezetvédelmi normák és a környezettudatos gondolkodás megkérdőjelezhetetlenségére alapozta üzleti terveit. Valóban kérdésesnek tűnik, hogy vajon az amerikai vásárlók szemében akkor is vonzóak lesznek-e az elektromos autók (és a hibridek), ha jóval olcsóbban vehetnek bőgő hangú (de persze igencsak szomjas) V8-as motorral szerelt izomautókat is.

A tervezet változtatások mértéke és pontos mibenléte egyelőre még nem ismert. A hivatal két hónapon belül teszi le jelentését a kérdésben. Szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy néhány évnek el kell még telnie, mire a változtatások a gyakorlatban is éreztetik a hatásukat. Egyelőre azt sem tudni még, hogy vajon csak az Egyesült Államokban gyártott autókra vonatkoznak-e majd a lazább előírások, vagy az importra is. Ha a japán és európai gyártók termékeinek esetleg továbbra is szigorúbb előírásoknak kellene megfelelniük az amerikai piacon, mint a helyben készített modelleknek, az hátrányos helyzetbe hozhatná őket.

A most napvilágra került új kormányzati filozófia ellen máris rengetegen szót emeltek, a környezetvédelmi aktivistákon keresztül a felelős gondolkodású értelmiség képviselőin át egészen az iparági szakemberekig, akik a már jól ismert környezettudatossági érvek mellett a visszaütő hatásokra is felhívják a figyelmet. No meg arra, hogy a fejlődést nem volna szabad megpróbálni feltartóztatni.