Viszik, mint a cukrot

Elektromos jövő blablablablablabla elektromos jövő blablablabla elektromos jövő blablablabla benzines sorhat turbó, hoppá, új dízelmotorcsalád hoppá! Azért nem estek át teljesen még a ló másik oldalára itt, az átmenetet tényleg annak gondolják, nem kivégzésnek. Lám, van még ilyen.

Nincs itt baj, mondom én és tudja ezt mindenki, aki kicsit is szereti böngészni a globális és lokális autóeladási statisztikákat- és számokat. Ha nem lenne a chip-para, akkor lényegében tárva-nyitva lehetne a kereskedések ajtaja, hiszen így is egymásnak adják a kilincset az ügyfelek idehaza a prémium-márkáknál. Rekordévet zárt a Mercedes és rekordévet zárt a BMW is. Globálisan és a hazai piacon is. Csak ezek a fránya chipek…

Utoljára az Északi Járműjavító Eiffel-csarnokában egy Dakar-ralira épült bivalyerős quad nyergében csapattam, egy háromméteres lovagi lándzsával a hónom alatt, azóta szépen helyrerántották a zseniális építész tervei alapján épült csarnokot. Legalább jó helyre tapsoltunk el némi pénzt, keresve sem találhatott volna a BMW jobb helyet arra, hogy bemutasson pár új dolgot és mesélhessen arról, milyen volt tavaly idehaza BMW-kereskedőnek lenni.

Röviden: nem rossz. Bár sokan szeretnék azt hinni, hogy csak és kizárólag illegális úton szerzett pénzből lehet prémium újautót venni a valóság ezzel szemben az, hogy nem csak a bajorok, hanem a többi konkurensük (Mercedes, Audi, Range Rover) is rekordévet zártak tavaly. A BMW idehaza 4063 új autót adott át, ez 2020-hoz képest is 16 százalékos növekedést jelent és ha lenne, akkor még több is elkelt volna, olyan szinten viszik őket. A BMW Group globálisan 2 521 525 darabbal túlteljesítette 2020-at és a prémiumok között vezető helyen áll.

És ha azt gondolnánk, hogy a mezítlábas egyesek teszik ki ezen volumen javarészét, akkor tévedünk, hiszen a legkeresettebb idehaza az X5-ös (605 db), amely – idézem – a KKV-szektor egyik kedvenc járműve lett. A kettes csak a hatodik, a legkisebb – egyes – a kilencedik helyen zárt. Szóval hódpofa ide-elektromos jövő oda, a márka rég nem állt ilyen jól. Itt is igaz – ahogyan azt már régen tudjuk -, hogy nem a márkafanatikus pályanapozók vagy a veteránosok tartanak el egy-egy márkát, hanem a maradék 98 százalék. Őket pedig ki kell szolgálni, minden áron.

De – és ez egy dícséretes de részemről -, nem szaladnak fejjel a falnak. Egyrészt nem kezdenek el esküdözni Stefan Quandt térdkalácsára, hogy 2025-től már MINDEN csak és kizárólag elektromos lesz és akkor hű, beköszönt a jólét és az ingyensör, hanem megcéloztak okosan egy 2030-at, amikorra kifuttatják a belsőégésű motorokat a mainstream-sorról így ebbe a következő nyolc évbe éppen belefér még egy ciklus a turbódízelekből és a turbóbenzinesekből is. Ezeket még egy utolsó roham erejéig fejlesztik, mert látják és tudják, hogy hiába az elektromos előretörés, de a belsőégésűekből még sokkal több fogy.

Ugyanakkor tudják azt is, hogy a márkaimidzs szempontjából nagyon fontos, hogy legalább mutatóba maradjon még valami a régi értékekből, hogy szó ne érje a ház elejét, ezért megtartották a 2er kupét rendes hosszmotoros formájában, a hozzávaló – 240i típusjelű – legendás és vegytiszta családfával rendelkező sorhatos turbóbenzines motorral. Nyilván megnézhettük a teljesen elektromos i4 M50-et is a számunkra értelmezhetetlen kipufogóvég-imitációkkal, de ugyanígy örültünk annak is, hogy az M240i után is lesz még élet, hiszen jön az M2 és alulra ott az új 220d is.

A kéziváltót elfeledhetjük, nem lesz többé, ahogyan az M240i csak és kizárólag xDrive összkerékhajtással elérhető. Feltettük a kérdést és nem lepődtünk meg a válaszon: a zajos fanatikusokkal ellentétben a vásárlók 99 százaléka nem keresi a kéziváltót és mivel az M240i immáron 387 lóerős, így pontosan tudják azt is, hogy nem adhatnak gyakorlatlan kézbe tisztán hátsókeréken ennyi kraftot. Ja, és az autóik túlnyomó többségét már eleve összkerékhajtással keresik. Hogy azért, mert a hátsókerékhajtás iránti félelmet felülírja a márkajel vagy csak szimplán az átlag BMW-vásárlónak a Freude Am Fahren semmit nem mond, na, ezt nem tudni.

Azt azonban igen, hogy a hardcore-autósok is ki lesznek szolgálva, mert a leendő M2 egy könnyebb, játékosabb és keményebb gép lesz.

Na igen, a súly. Elég volt pár képet kiposztolni ahhoz, hogy rögtön megérkezzen a súlykárogó-hadsereg, akik szerint borzasztóan nehéz a kis kupé. Ami valahol igaz is, hiszen az 1735 kiló minden, csak nem könnyű, de hát ha összkerékhajtás is kell, automata is kell, akkor csodák nincsenek. De ez egy szám, amibe lehet kapaszkodni, így hirtelen mindenki a Nordschleife felé kerülve viszi a gyerekeket reggel suliba és le sem lehet robbantani az ideális ívről a Hungaroringen.

A valóság ezzel szemben az, hogy az M240i nem az az autó, amelyikkel pályanapozni fognak és olyan borzasztóan számít a tetemes tömege. Nem is azok veszik, nem is azok használják. Arra pedig, hogy néha forduljon vele kettőt az ember még bőven jó. Az átlag felhasználó semmit nem érez meg majd ebből a súlyból, ellenben örül, hogy az úton tud maradni, mert mind a négy sarkában hajt a kerék. Szóval örüljünk annak, hogy egyedüliként ebben a szegmensben kínálnak még ilyen típust ahelyett, hogy a kákán is csomót keresnénk. És mivel az M GmbH 50 éves fennállását ünnepli, így idén vígan gurulhat a babakocsi szanaszét, amíg apa csapatja keresztben, hiszen érkezik az M3 Touring is!

Persze az átmenet finomabb lesz, mint másoknál, de ettől függetlenül a jövő az elektromos autózásról szól. Még idén bemutatkozik az elektromos 7-es BMW, amelyet a világ első, tisztán elektromos luxuslimuzinjaként aposztrofálnak, megnyomva a limuzin-szót, hiszen a Mercedes EQS formára nem az. Funkcióra persze igen, na de formára! Igen, ilyen ez a magyarázós műfaj. Idén még elektromos X1-et is vehetünk majd, 2023-ban pedig ötöst, MINI Countrymant és a habzsidőzsi jegyében a tisztán elektromos Rollls-Royce Spectre-t.

2023-ra minden szegmensben kínálni akarnak majd elektromos alternatívát, az évtized közepétől pedig egyre erősebben tolul majd a Neue Klasse-paletta. Az elektromos autók piacán megduplázták eladásaikat 103 855 darabra.

És köszönik, jól vannak, állítólag az idei első negyedévben a tervezett gyár csarnokai is felépülnek idehaza. Na bumm, hol itt a válság, kérem?