Teszt: Mercedes-Benz R 350 CDI 4Matic (2011)

Elöljáróban eláruljuk: a Mercedes-Benz R 350 CDI kiváló minőségű, elég jól felszerelt, közepesen kényelmes és bizonyos helyzetekben nehezen vezethető autó, amely elsősorban feltűnő formájával és presztízsével hódíthatja vásárlóit.

Dizájn, praktikum, ergonómia
Kétség kívül a Mercedes-Benz R 350 CDI az egyik legfeltűnőbb autó, amelyet az utóbbi időben vezettem. Nem csak méretei, de formái miatt is mágnesként vonzza az autóstársak és a járókelők figyelmét, lehetetlen eltűnni vele a forgalomban. Az R-osztály eme tulajdonságát ki-ki értékelje ízlése szerint, engem néhány nap után zavart a túlságos figyelem.
Az autó éppen csak annyit változott a legutóbbi ráncfelvarrás alkalmával, amennyi ahhoz kellett, hogy rút bálnából félelmetes cápává avanzsáljon: elég volt áttervezni a kocsi orr-részét, és máris egészen új karaktere lett. Oldalnézetből megmaradt az ablakok ívesen lefelé hajló formája, amellyel alighanem valami kupé-jellegű vonalat akartak kölcsönözni az autónak, a valóságban igazából csak kissé oldja a robosztus formákat. Alapvetően az autó sokkal nagyobbnak tűnik, mint amekkora valójában – de így sem kicsi.
Az utastérben már érezzük, hogy a csalóka külső méretek ellenére nem olyan tágas a tér, mint remélnénk. Elöl ugyan semmi okunk sem lehet panaszra, a lehető legkényelmesebben helyezkedhetünk el a volán mögött, hiszen a szék elég mélyre süllyeszthető, a lábtér bőséges, a kormány akár rendkívül közel is húzható. A középső könyöklő akkora, mint egy reggeliző tálca, s mivel az automataváltó karját a kormányoszlopon helyezték el, ennek elérésével sem lehet gondunk.
A középső üléssorban a lábtér már inkább csak átlagos, mint sem nagy, és csak két felnőtt fér el kényelmesen a szűkös válltér miatt. Persze, mindezt jórészt az magyarázza, hogy a harmadik széksort is igyekeztek használható méretűre szabni – ami nagyjából sikerült is. Ugyanakkor a könnyedén előredönthető középső székek ellenére sem túl egyszerű bekászálódni leghátulra, kifelé pedig még nehezebb a dolgunk. Vagyis annak ellenére, hogy az átlagosnál jobb a leghátsó sor helykínálata, azért ezt is csak tartaléknak kell tekinteni. Az ülések két mozdulattal a padló szintjére süllyeszthetők, így 550 literes csomagtér áll rendelkezésünkre – vagyis bőségesen elég. De akár két köbméteres helyet is kialakíthatunk, ha a középső székeket is lehajtogatjuk. Igaz, ezekkel már nehezebb a dolgunk, hiszen a fejtámlákat ki kell szerelnünk ehhez a művelethez. Bosszantó apróság, hogy a csomagtér takaró-rolója, amelyet két helyen rögzíthetünk hátul (annak függvényében, hogy használjuk-e a harmadik üléssort), a hátsó állásban nagyon idegesítően zörög. Méghozzá éppen egy figyelmesnek szánt apró részmegoldás miatt. A rúd ugyanis egy toldalékkal van szerelve, mivel a két felfogatási pont szélessége nem azonos. Hátra helyezve a rolót a toldatokat el kell távolítanunk a rúd végéről, s azok két kis madzaggal lecsüngenek róla, minden második pillanatban hozzákoppannak a műanyag oldalborításhoz.

Felszereltség, minőség
Talán az a gyengéd ölelés, amellyel a biztonsági öv gondoskodón megszorít minden alkalommal a becsatolás után – nos, talán az az egyik oka annak, hogy a vezető érzelmileg kötődni kezd ehhez az autóhoz. Az előfeszítős rendszer ilyesféle érezhető bemutatkozását semmilyen más autóban nem tapasztaltuk még – mint ahogy az is egyedi, hogy bizonyos erővel fékezve egyszerre azt vesszük észre, hogy a székbe szorítja mellkasunkat az öv. Nem fojtogatóan, de érezhetően. Ez a biztonsági extra részben feledteti, hogy a különben remek minőségű fedélzeti hifi nem olvas bluetooth-portot, vagyis a telefonunkról nem tudunk zenét hallgatni – igaz, memóriakártyát dughatunk bele. Hagyományos USB-csatlakozó sincs, de az egyedi aljzathoz átalakító kábelt is adnak, ám a csatlakozó a kesztyűtartóban van, szinte lehetetlen elérni. A biztonsági felszerelések listája minden igényt kielégít, és elvárható módon hátsó ülésfűtés is rendelhető az autóhoz. Az összeszerelés és a felhasznált anyagok minősége egyaránt kiváló, Stuttgartban még mindig remek autókat terveznek. Külön említést érdemel a kifinomult bőrkárpitozás és a példás hangszigetelés.

Vezethetőség, műszaki alapok
Különleges autó a Mercedes R-osztály abban a tekintetben is, hogy ritkán találkozunk ennyi eltérő előjelű tulajdonsággal egy autó esetében. Kezdjük azzal, hogy szűk belvárosi utcákon manőverezni egy ekkora kocsival egyszerűen büntetés. Szűk parkolókban helyezkedve hamar rádöbbenünk, mennyire irreális méretű is ez az autó. Előfordult az is, hogy nem tudtunk egyetlen próbálkozással kikanyarodni vele, hanem egy tolatást közbeiktatva, két próbálkozásból sikerült csak egy szűk forduló. Nagyobb tempónál és szélesebb utakon azonban az autó vezethetősége jobb, mint vártuk: a hatalmas súly ellenére a karosszéria nem imbolyog, és a kormányzás is elég közvetlen – ami a futómű feszes hangolásának és a jól eltalált (szemre is nagy dőlésű) geometriának köszönhető. Ugyanakkor a keményre hangolt rendszer és a nem túlságosan ballonos (20 colos!) kerekek ellenére elég komfortos is maradt az autó, közel sem ráz annyira, mint amennyire ilyesfajta konstellációtól rázhatna. A fék viszont meglehetősen trükkös: eleinte gyengének hittük, de hamar rájöttünk, hogy jól fog, csak nehéz eltalálni a fogáspontját. Őszintén szólva, egy heti használat után is előfordult, hogy kezdeti mozdulatunkkal túlságosan nagy vagy éppen túl kis mértékben kezdtünk fékezni.
A menetteljesítményekről szuperlatívuszokban lehet csak írni: az autó méreteit meghazudtolóan fürge a 265 lóerős és 620 (!) Nm-es nyomatékkal rendelkező V6-os turbódízel motornak köszönhetően. Ráadásul fogyasztása meglepően visszafogott: városban 10-11 literrel, autópályán 8,2 literrel is beérte tesztünk során. Ezek kifejezetten elismerésre méltó adatok egy 2,3 tonnás autó és egy 265 lóerős motor párosítása esetén. Ugyanakkor a hatfokozatú automataváltó kissé lassú, gázadáskor először nagy megtorpanással reagál, és a hátramenetből sem vált túl gyorsan D-be, vagyis forgolódáskor csak darabos mozdulatokkal manőverezhetünk.

Műszaki adatok: Mercedes-Benz R 350 CDI 4MATIC

Motor: V6-os, turbódízel Hengerűrtartalom: 2987 cm3 Teljesítmény: 265 LE 3800/min Nyomaték: 620 Nm 1600-2400/min Hajtás: összkerékhajtás Sebességváltó: hétfokozatú automata
Hossz/szél./mag.: 4922/1922/1674 mm Tengelytáv: 2980 mm Nyomtáv: 1661/1651 mm Saját/össztömeg: 2250/2880 kg Csomagtartó: 550/1950 l Üzemanyagtartály: 80 l Gumiabroncs: 265/45 R20
Végsebesség: 235 km/h Gyorsulás 0-ról 100-ra: 7,6 s Gyári fogyasztás (város/országút/átlag): 11,0/7,0/8,5 l/100 km CO2-kibocsátás: 223 g/km Tesztfogyasztás: (átlag) 8,2 l/100 km Garancia 2 év, km-korlát nélkül Alapár: 17 106 000 Ft A tesztelt modell ára: 20 317 500 Ft

TETSZETT: Anyagminőség, fogyasztás, zajszigetelés, menetteljesítmények, biztonsági felszereltség
NEM TETSZETT: Bizonytalan fogáspontú fék, nehéz manőverezhetőség