Nissan Primera (2002-2008) használt teszt

Sosem volt igazán népszerű a Primera legutolsó generációja, a futurisztikusnak szánt középkategóriás Nissan ennek ellenére remekül beválik családi autónak.

Nagy reményekkel mutatta be a középkategóriás Primera legutóbbi generációját a Nissan, hiszen míg az elődöket többnyire unalmas, de megbízható és tágas családi autónak tartották, addig a japán márka az ezredfordulón meglepően merész formába csomagolta és újszerű megoldásokkal tömte tele a modellt. A Primera karosszériaformája teljesen egyedi, hiszen oldalról nézve mintha egyetlen vonallal rajzolták volna meg az orrától a faráig, és a kombit sem lehet dobozformájúnak nevezni. A modern Primera ennek ellenére nem vált a piac kedvencévé, és akárcsak az Almera, ez is utód nélkül szűnt meg a Nissan kínálatában.

Milyen kényelmes?

A Primera háromféle karosszériaváltozatban készült: a négyajtós lépcsőshátú, az ötajtós ferdehátú és a kombi közül lehetett választani, így mindenki megtalálhatja az igényeinek legjobban megfelelőt. A lépcsőshátú és a ferdehátú csomagtere egyformán 450 literes, de az utóbbi a nagyra nyíló ötödik ajtón keresztül egyszerűbben pakolható. A kombi sem visz el több csomagot öt üléssel, hiszen a raktere ekkor csak 465 literes, de a hátsó ülések előredöntésével 1670 literesre bővíthető, ami már figyelemreméltó érték. A karosszéria formájához hasonlóan a Primera belső berendezése is futurisztikus. A műszerfal hagyományos számlapjai a kormánykerék mögül a középkonzol tetejére kerültek, alatta pedig 5,8 colos színes képernyőt találunk, amit az alján lévő billentyűkkel lehetett kezelni, hozzá még az akkor újdonságnak számító tolatókamera is járhatott, a Primera ezzel jócskán megelőzte a korát. A helykínálat megfelelő, a felhasznált anyagok minősége átlagos, de az ülések nem mindenkinek kényelmesek, amiért elsősorban a formázásuk okolható.

Milyen vezetni?

A Nissan háromféle benzines és kétféle dízelmotorral kínálta az autót, a dízelek főleg a Renault-tól származnak. Már az 1,6 literes, 109 lóerős benzines alapmotor is megfelelő a Primera mozgatásához, hiszen a 4,65 méter hosszú autó nem túl nehéz, csak 1271 kilogrammot nyom. A 12,8 másodperces gyorsulás és a 190 km/órás végsebesség persze nem eget rengető érték, de a hétköznapi közlekedéshez bőven elegendő, ilyenkor 7-8 liter között fogyaszt az autó. Az 1,8 literes, 116 lóerős benzinessel nem gyorsabb, de nem is fogyaszt többet a Primera, a 2 literes, 140 lóerőssel azonban már városban elég torkos lehet, 12 litert is elfogyaszthat százon. A dízelmodellt eleinte a Nissan saját 2,2 literes, 126 lóerős erőforrásával szerelték, később ezt a Renault-tól származó 1,9 literes, 120 lóerős és 2,2 literes, 138 lóerős váltotta, közülük a kisebbet ajánljuk, amivel már kellemesen rugalmas és elég takarékos az autó. A Primera futóműve meglehetősen feszesre hangolt, de ennek csak rossz burkolaton érezni a hatását, hiszen ettől még nem viselkedik sportosan a kocsi, a kormányzása ugyanis nem valami közvetlen.

Mire figyeljünk vásárláskor?

A vásárláskor döntő lehet az autó állapota, a Primera ugyanis alapvetően megbízható, főleg a Nissan-motoros benzines modellek, de csak gondosan karbantartott példányt válasszunk. A felszereltséggel valószínűleg nem lesz bajunk, mivel a Primera jól extrázottnak számított a kategóriatársai között: nyolc légzsák, elektromos ablak, központi zár és automata klíma is van benne. A biztonságára sem lehet panaszunk, a Nissan középkategóriása öt csillaggal teljesítette a töréstesztet. A kemény futóművet próbára teszik a rossz utak, és a váltóval is lehetnek gondok, de ezt leszámítva nem kell gyakori szervizelésre számítanunk. A kínálat mintegy kilencven autóból áll, és 800 ezer forintért már válogathatunk, míg a drágábbakat 1,3 millió forint körüli áron adják. Mivel főleg családi autóként, és olykor taxiként használták, ne lepődjünk meg, hogy nincsen keveset futott Primera: a legtöbb példány már két-háromszázezer kilométert futott.