A Volvo V40 Cross Country nagyon férfias játékszer. A 2012-ben piacra dobott sportos, gyűrhető modell ugyanis sem nem szabadidő-autó, sem nem kombi, és még csak nem is sportautó. Viszont mindhárom jellemzőiből található benne némi étvágygerjesztő.
Kicsit nehéz rájönni, valójában kinek is szánja a Volvo a V40 Cross Countryt. De az egészen biztos, hogy csak kevés hölgyvásárlóban reménykedhetnek – a kissé megemelt szabadmagasságú, bikaerős hajtóművel ellátott sportos kombi ugyanis a végletekig macsós. A biztonságra mindig is nagyon sokat adó márka XC modelljei remekül helytálltak a piacon, a Cross Country viszont határozottan nem XC. Ez már első pillantásra is feltűnik: dizájnja eltér a letisztult, praktikumra utazó skandináv irányvonaltól. Lendületes dinamikus ívek jellemzik, az orr-rész kialakítása pedig olyan agresszív, mintha csak valami amerikai dizájnműhelyben dobták volna össze – kifejezetten egy show kedvéért.
Fény és árnyék
A szemet kápráztató külsőt igazán rafinált apróságokkal sikerült összehozni. A karosszéria oldalán alul domborodó lemezek merészen felhajló ívben közelednek a lefelé görbülő farrészhez, amitől a modell elképesztő dinamizmust sugall. Az alváztól oldalt felfelé görbülő, krómozott díszlemezek viszont kifejezetten erőteljes, terepjárós megjelenést kölcsönöznek a Cross Countrynak. Ami viszont senkit ne csapjon be: ez a modell alapesetben elsőkerék-hajtással fut. A belső megjelenés viszont nagyon is volvós: letisztult formák, igényes anyagok – itt-ott egy kis meglepetéssel. A kiemelt középkonzol mögötti üres tárolótér például imádnivaló, hiszen így a leghanyagabb sofőr járműve sem néz ki kupisnak, mégis kéznél marad a napszemüveg, vagy a mobil.
A dizájn ára
Az első kellemetlen meglepetés akkor éri az embert, amikor el akarja helyezni motyóját a csomagtartóban. Az ugyanis a V40 Cross Country méreteihez képest szinte jelképesnek nevezhető. És ezen még a duplafedelű megoldás sem segít sokat. A női vásárlók vélhetően itt pártolnak el, hiszen ide nemhogy egy nagyobb méretű babakocsit, de még egy nagyobb plázázás végeredményeként keletkező szatyorhegyet is csak üggyel-bajjal lehet elhelyezni. Ez a szűkösség azonban egyáltalán nem jelentkezik a belső térben, ahol mind az első, mind a hátsó üléseken kényelmesen helyet foglalhat olyan felnőtt férfi is, aki nem zsokék magasságával rendelkezik.
Talajra kényszerített repülő
Az általunk tesztelt Cross Country-ban dohogó D2-es hajtómű kiváló választás a modellhez. Mert – bár gondolhatnánk, hogy a külsejéhez legalább egy kétliteres motor passzolna – az 1,6 literes gázolajos erőforrás igencsak lendületesen hajtja előre az autót. A 115 lóerős teljesítmény ugyan nem repít „220 felett”, hiszen a végsebességet a gyári adatok 185 kilométer/órában határozzák meg, a már 1750-es fordulattól elérhető 270 newtonméteres nyomatéknak köszönhetően a sportos élmény nem sokat csorbul. Ebben persze nagy szerepet játszik az is, hogy a robosztus külső ellenére a modell súlya épphogy csak meghaladja az 1300 kilót. Ráadásul az eredeti V40-hez képest 4 centiméterrel megemelt hasmagasság miatt a rugóutak megnőttek, így a Cross Country akkor sem veri magát össze-vissza a hazai kátyútengerben, ha közben azért masszívan beleteszi magát egy-egy nagyívű kanyarba.
Kipárnázott villám
Persze a lendület és a kényelem mellett a Volvo nem feledkezett meg a biztonságról sem. Sőt: az általunk tesztelt modell két olyan újdonságot is tartalmazott, amely életet menthet. Az előttünk felbukkanó „akadályokat” észlelő, és azokra gyorsan reagáló City Safe rendszerrel szinte lehetetlen elgázolni valakit – de ha ez mégis sikerülne, akkor még mindig ott a gyalogoslégzsák. Az előbbi technológia ugyanis leállítja (persze kuplungolás nélkül, a motort lefullasztva) az autót, ha elé kerül valami. A ma már kötelező gyalogosvédelem megteremtése érdekében pedig, ha mégis egy járókelő kerülne a kocsi elejére, akkor a motorháztető megemelkedik, majd működésbe lép a légzsák – beborítva a szélvédőt és a motortér végét. Előbbi azért fontos, mert a hajtómű masszív anyagaihoz képest lágy lemez tompítja az ütközés energiáját, s mielőtt az emberi test elérné a keményebb részeket, megfogja becsapódását az elnyíló légzsák. Mindent az emberért!
Sokért keveset
A V40 Cross Countryba szerelt start-stop elektronikának köszönhetően kifejezetten gazdaságosan üzemeltethető az autó. Jövedéki adókülönbség ide vagy oda, ez a jármű nem igényel vaskos bukszát, hiszen a gyári adatok között leírt 3,8 literes átlagfogyasztásnál tényleg alig valamivel több gázolaj elpöfögtetése árán elmegy országúton, városban egyaránt.
Műszaki adatok: Volvo V40 Cross Country D2
Motor: négyhengeres, turbódízel Hengerűrtartalom: 1560 cm3 Teljesítmény: 115 LE 3600/min Nyomaték: 270 Nm 1750-2500/min Hajtás: elsőkerékhajtás Sebességváltó: hatfokozatú manuális
Hossz/szél./mag.: 4370/1802/1470 mm Tengelytáv: 2646 mm Nyomtáv: 1552/1540 mm Saját/össztömeg: 1283/1920 kg Csomagtartó: 335/1032 l Üzemanyagtartály: 52 l Gumiabroncs: 205/60 R16
Végsebesség: 185 km/h Gyorsulás 0-ról 100-ra: 11,9 s Gyári fogyasztás város 4,1 l/100 km, országút 3,6 l/100 km, átlag 3,8 l/100 km CO2-kibocsátás: 99 g/km Tesztfogyasztás: (város) 4,7 l/100 km Garancia 2 év, km-korlát nélkül
TETSZETT rengeteg biztonsági extra, dögös, sportos külső, ergonomikus vezetői munkatér
NEM TETSZETT szűk helykínálat hátul, kis csomagtér, rázós, kemény futómű
