Számolhat velünk

Négy kerék vagy több - minden, ami autózás!

01

Seat Toledo (2004-2009) használt teszt

Igazi különlegesség a Seat Toledo harmadik generációja, a lépcsőshátú buszlimuzin furcsa formája ellenére ideális választás lehet a tágas családi autót keresőknek.

Nagy csomagterű, praktikus ötajtós autóként mutatkozott be a Seat Toledo első generációja 1991-ben, a nyolc évig gyártott típus hazánkban elsősorban taxiként és családi kocsiként vált be. Még nagyobb presztízse volt az 1999-ben leleplezett második szériának, amely tulajdonképpen a Leon lépcsőshátú testvére volt. 2004-ben azonban mindenkit meghökkentett a Seat, amikor bemutatta a Toledo harmadik generációját. A kompakt egyterű Altea alapjain ugyanis igazi különlegesség született: a lépcsőshátú buszlimuzin!

Milyen kényelmes?

Az Altea után a Toledo is a Volkswagen Golf padlólemezére épül, így annak 2,58 méteres tengelytávolságát és a motorkínálatát is megörökölte. Ha sikerül megbarátkozni a rendkívül furcsa arányú, magas tetős, lépcsős hátú modellel, akkor beszállás után igazán tágas utasteret találunk. A vezető üléspozíciója magas, de jól ki lehet látni a kocsiból, a variálható hátsó üléssoron pedig rengeteg a hely. A csomagtartó, amit a lépcsős kiképzés ellenére magasra nyíló ötödik ajtón keresztül lehet pakolni, kilencven literrel nagyobb, mint az Altea esetében, kereken 500 literes. A műszerfal és az utastér berendezése megegyezik a testvérmodellével, a háromküllős kormány, a süllyesztett műszerek és az ezüstszínű középkonzol szinte már sportos hangulatot kölcsönöznek neki. A felhasznált anyagok minősége azonban inkább csak átlagos, a berendezés már új korában is zörgésre hajlamos volt, ami gyakori kritika a Seat egyterűjével szemben.

Milyen vezetni?

A Toledo vezetése nem sokban különbözik attól, amit az Altea volánja mögött tapasztalhatunk. A futómű jól tart kanyarokban, de elég kényelmes ahhoz, hogy beváljon a családi autóban, a kormány elég precíz, és a váltókar is határozott úton mozgatható. A Toledo egyik legelterjedtebb motorja az 1,6 literes, 102 lóerős benzines, ami a menetteljesítményeivel ugyan nem fogja felgyűrni az aszfaltot, de mindennapi használatra tökéletesen megfelel. A benzines szívómotor egykedvűen, de megbízhatóan dolgozik, és a fogyasztása sem vészes. A másik népszerű erőforrás a dízel: az 1,9 literes TDI 105 lóerős, a kétliteres pedig már 140 lóerőre képes, és igencsak dinamikussá teszi a családi kocsit, csekély fogyasztás mellett. Nagyon ritka a piacon, de 1,8 literes, 160 lóerős turbós és 2 literes, 150 lóerős szívó benzinmotorral is készült a Toledo, az utóbbi közvetlen befecskendezéses, de nem túl takarékos. A dízelekhez a gyorsan és pontosan működő DSG váltót is lehetett kérni, és még gyári chiptuning is elérhető volt a típushoz.

Mire figyeljünk vásárláskor?

A kínálat nem olyan nagy, mint egyes konkurensek esetében, de a típus furcsa formája ellenére érdemes szétnézni, ha nagy családi autót keresünk. A Volkswagen-csoport spanyol márkás egyterűje alapvetően megbízhatónak számít, főleg a benzinmotorral, amely sok más modellből ismerős lehet az Auditól a Skodáig. A dízelnél a korai példányokon előfordulhat a kipufogógáz-visszavezető rendszer, a légtömegmérő vagy az adagolófúvókás befecskendező rendszer hibája, amelyek javítása nagyobb költséget jelenthet. A Seat kínálatában időközben megjelent az Altea XL, amely szerencsésebb kombiszerű formájával szükségtelenné tette a Toledót, ezért utód nélkül szűnt meg. A típusnév évekkel később tért vissza, ismét egy teljesen más karakterű modellen.

2015 © Minden jog fenntartva. Euroleasing Kft.