Honda Jazz (2002-2008) használt teszt

Magas tetős, kombiszerű, ötletesen variálható kisautójával nagy sikert ért el a Honda, és a Jazz első generációja használtan is megérdemelten tartja magasan az árát.

A sportos autóiról ismert Honda nagy meglepetésre 2002-ben egy magas tetős, kombiszerű kisautót mutatott be. A Jazzt ötletesen variálható belső tere és megbízható konstrukciója tette sikeressé, a népszerűségéből pedig használtan sem veszített. A típuson 2005-ben kisebb ráncfelvarrást végeztek, 2008-ban pedig megérkezett az utódja, amely megtartotta az eredeti koncepciót, de minden téren modernebbé vált.

Milyen kényelmes?

A kisautók közé illő 3,85 méteres hossza és viszonylag rövid, 2,45 méteres tengelytávja ellenére a Jazz kivételes belső térkialakítással rendelkezik, utasterének helykínálata az eggyel nagyobb kategóriás autókét idézi, a variálhatósága pedig még azokon is túltesz. Belső tere olyan sokféleképpen variálható, hogy azt kihasználni szinte művészet: alaphelyzetben az ülések mögött 380 literes csomagtér található, ami figyelembe véve a kis külső méreteket, és a kategória átlagát, kimagasló, mintegy másfélszeres értéknek számít. Az igazi csoda azonban akkor körvonalazódik, ha a személyszállításon kívül más feladatot is szánunk az aprócska Hondának. A hátsó ülések lapjait a támlákhoz felhajtva függőleges irányban 1280 mm-es teret kapunk, ahol például egy növésben lévő tuját, vagy egyéb magas tárgyat is szállíthatunk, ezt pedig egyik másik autóban sem tehetünk meg. A kivételes elrendezést az tette lehetővé, hogy az üzemanyagtank a hátsó ülések alól az első ülések alá költözött, az így keletkező teret használhatjuk ki ezzel az okos funkcióval.

A következő lépcsőben a teljes hátsó üléspadot a padló síkjába hajtogathatjuk, minek eredményeként 1325 literre növekszik a csomagtartó, és 1,7 méter hosszú tárgyak elhelyezésére nyílik lehetőség. Így például két, kiszerelt első kerekű kerékpár is elfér a kiskocsiban. Amennyiben ez is kevésnek bizonyulna, csupán a jobb első ülés támláját kell lehajtani, s a rakodható tér hossza 2,4 méterre bővül. Az egész koncepció átgondolt, aprólékosan megtervezett, és jól használható. Az ideális vezetési pozíció beállítása már nem minden testalkatú vezető számára könnyű, mivel a kormány csupán magasságában állítható, tengelyirányban nem, az ülőlapnak pedig csak a dőlésszöge szabályozható, a magassága nem. A kezelőszervek elhelyezése és működése viszont mintaszerű, mint ahogyan a kocsi kidolgozására sem lehet panaszunk, a belső tér divatosnak mondható.

Milyen vezetni?

Sportosságot, direkt kormányzást és stabil futóművet vár az ember egy Hondától, és ezen a téren végül is a Jazz sem okoz csalódást, hiszen mindkét elérhető motor jól mozgatja a könnyű, alig egy tonnás autót. Az alapmodellt 1,2 literes 78 lóerős négyhengeressel, míg a drágább kiviteleket 1,4 literes 83 lóerős motorral szerelik. Mindkét erőforrás jól pörgethető, kihúzatva sportos hangú, mégis rendkívül takarékos. Az ötfokozatú kézi váltó működése példaértékű lehet az autógyártók számára: a középkonzol aljára, magasra helyezett kar rövid úton, precízen kapcsolható, apró rezonancia sem fedezhető fel a váltókaron. Az áttételezés rövid, ami a városi közlekedésben előny, hiszen fürgévé teszi a kocsit, viszont országúton a magas fordulatszám miatt erősebb a motorzaj. Fokozatmentes CVT erőátvitelt is lehetett rendelni hozzá, ezek a példányok ritkábbak és drágábbak, dízelmotor viszont felárért sem volt elérhető. A futómű feszes, kemény, különösen az első évjáratoké, emiatt a kanyarokban nagyon stabil az autó. A sportos felfüggesztés kárát csak a rossz minőségű, egyenetlen felületű hazai utakon érezzük, ezért 2003-ban valamennyire finomítottak a hangoláson.

Mire figyeljünk vásárláskor?

Szánjunk elég pénzt a vásárlásra, a Jazz ugyanis praktikus kialakítása és megbízható felépítése miatt nagy elismertségnek örvend, és ezért érezhetően drágább is a kortárs kisautóknál. A megbízhatósága tényleg példás, de mint minden hasonló autónál, ez is csak akkor igaz, ha megkímélt és rendszeresen karbantartott példányról van szó. A benzinmotorok tartósak, de vegyük figyelembe, hogy dupla gyújtógyertyásak, ezért ennek költsége is valamivel nagyobb. Az új korában is meglehetősen drága Jazzt később egy S kivitel bevezetésével tették olcsóbbá, ezt pedig mindössze két légzsákkal, blokkolásgátlóval és szervokormánnyal szerelték fel. Érdemes legalább az S Cool kivitelt keresni, amely már elektromos ablakemelőt és tükörmozgatást, központi zárat, CD-s rádiót és klímaberendezést is kapott. Mindent összevetve a Jazz egyszerűen tévedhetetlen választás a családi használatra alkalmas kisautót keresők számára.